Karácsony, karácsony, karácsony,
hópaplan fehérlik faágon,
zöld fenyő, zöld fenyő, zöld fenyő,
ágain száz csillag, tündöklő.
Szenteste, szenteste, szenteste
pásztorok néznek egy kisdedre,
az égből angyalok jövének,
felzeng a mennyei karének.
Királyok, királyok, királyok,
népetek felnézhet reátok,
ámde ti hódolni jöttetek,
ajándék származik tőletek.
Mária, Mária, Mária,
karjában az Isten szent fia,
álmában mosolyog, "Itt vagyok!
Nézzétek, csillagom fenn ragyog!"
Emberek, emberek, emberek,
az Isten megáldott titeket,
térjen meg szívetek a jóra,
s mennyország válhat itt valóra!
Szeretet, szeretet, szeretet
uralja mindenkor szívetek,
mert az Úr immár megszületett,
itt él már ezentúl köztetek.
2 hozzászólás
Kedves Albert!
Gyönyörű karácsonyi vers. Igazán változatos stílusban írod az alkotásaidat.
Szeretettel gratulálok: Kata
Köszönöm, kedves Kata!
Megtisztelsz a véleményeddel, s örülök hogy így látod!
Boldog új évet kívánok szeretettel:
Albert