Mosolygok, ünneplek, táncolok
Kiöltem magamból a lelket, tántorgok
Sikerült, elértem, mindent feléltem
Barátaim? Ugyan már…
Pontosan tudom az út végén ki vár…
Szerintem te is vagy legalább sejted
Gyerekes mosoly és baljós táncba kezdek
Gyere… Táncolj velem…
Csak ne érj hozzám, játszd mint én
Az egész életet…
Mosolygok, ünneplek, táncolok
Képekkel teli szobában, vakon álmodok
Mindenhol gyertya, rizsporos paróka
Borok, pezsgő literszám
Így mulatnak az urak
Kik már régen mindent feladtak
S köztük olyan vagyok, mint egy márki
Megkérdezheti bárki
Mosolygok, ünneplek, táncolok
Mást már talán nem is tudok
Jobb, bal, előre, hátra
Kezeim közt a hercegnő
Tisztes távot tart tőlem
Magamban mosolygok
Tudja, hogy romlott vagyok
Még is táncol nekem
Mert azt hiszi simogatni is tud kezem
Mosolygok, ünneplek, táncolok
Közben érzem kárhozok
Közéjük jutottam,
Kiket szeretni nem tudtam
Képmutató emberek
Kik hazudva szeretnek
Te is kivel táncolok
MÁr rád nézni sem igazán tudok
Nem te tartasz távot tőlem
Én nem tudlak ölelni téged
Még úgy sem, hogy ezer sebből vérzek
Elég!
Urak! Hitvány korcsok!
Rakoncátlan ebek!
Kard ki kard, küzdjetek!
De nem ám ímmel ámmal
Mert találkoztok a halállal!
S ti olcsó lotyók
Pokolba mindent
Azt hittem nekem már mindegy
Veletek táncolok
Miközben rátok gondolok és hányok
Pusztuljatok és utánatok én is
Lángoljon a bál
S minden férfi olcsó hitvese
Itt ma mindenkinek halnia kell
Nincs mese
3 hozzászólás
Kedves Péter!
Szabad forában írtad a versed, tetszik a tartalma, s az egész, bár eléggé abszurd, mégis nagyon jó. Örülök, amikor egy munkában nincs hiba, mivel az alkotó tiszteli a leendő olvasóit.
Üdvözöllek: Kata
Na,ez egy kicsikét már a walesi bárdok.
Nagyon erdekes ez az alkotasod.Szivbol kivanok,jo eleterot,egeszseget,sok szeretet minden napjaidban,hogy meg sok kedves es erdekes alkotasod szulethessen.S.a messzi tavolbol…