Az Őszhöz

Itt vagy hát Ősz!
A szőlőszemek szelíd pillantásában
felragyog még egyszer a Nap,
vigyázva, mert fájnak
nyárégette sebeink.
A szállingózó levelek
alig-alig érintése gyógyír
összetört lelkünkre,
hiszen bajok és bánatok
között kell élnünk.
De te csöndes esővel
lemosod majd a könnymaszatos arcokat,
és sártengerbe süllyeszted
a barbár, gyilkos vasszörnyeket.
Megtisztítod a Földet,
mert beszennyeződött,
mielőtt a Tél havával belepné,
és bűntelennek láttatná.