Ennyi?
Nincs happy end?
Nincsenek rózsaszirmok,
belőlük áradó illatok?
Nincs semmi.
Elment.
Fehér ruhaját
oltárok fénye sem mossa már.
S szemében nem világlik Boldogság.
Elhamvadtam én is.
A fiatalság megtagadt.
Vele együtt oda
E ráncos izomcafat
sem úgy dobog már.
Egyre gyorsabb-
néha lassan-
Így ver hát!
Egyszer végleg
elviszed,Szürke Barát?
S ha a Tiéd lesz,
vissza adod Őt nekem?
…fehér ruhában,oltárfényben
Istennőként áldoz fel engem…
4 hozzászólás
Hello!
Tetszik a versed, olyan aminek még a címe is figyelemre méltó. Nem akarok elemezni, de a képek tényleg magávalragadóak.
Üdvözletem: Flexious Kay
Köszönöm.Örülök hogy tetszett.Üdv-nbp.
Üdvdvözlet Nagy Báthory Péter!
Egy két apróság kivételével ( megtagadt)
tetszik…sőt nagyon nagyon tetszik!
Bocs régen jártam suliba.És nem az irodalom volt a kedvencem.Sajnos.