Nyújtsd felém kezed,
Hogy érezzem élek…
Nyújtsd, csak azért,
Mert tudod, hogy félek.
Nyisd rám tekinteted,
Hogy szívedbe lássak,
S tedd meg azért,
Hogy feledjem mi fájhat.
Vigyázz rám mindig,
Hogy nyugodttá válljak,
Vigyázz, rám azért,
Hogy visszataláljak.
Adj erőt, hogy higgyek,
Minden tettet és szót,
Feledjem a rosszat,
És várjam a jót…
Ölelj át hát újra,
Hogy tudjam, itt vagy,
Ölelj, mindig…
Hogy életet adj,
Ölelj azért, mert akarod, hogy éljek,
S hogy veled újra,
Szívet összefonva,
Boldogságot reméljek!
9 hozzászólás
A címe alapján nem hittem volna, hogy ennyire fog tetszeni. Tök jó vers!
Talán a címet nem érzem eléggé kifejezőnek, valami hétköznapibbra számítottam az alapján, illetve az utolsó szón csodálkoztam, mert szívet összefonnva még csak reméli a boldogságot? Inkább éli, szerintem. Lehet lecserélném valami ilyesmire: éljek, megéljek.
Nagyon tetszik, ha nem is változtatsz rajta.
Kedves Zoli!
Köszönöm, hogy olvastál, és nagyon örülök, hogy tetszett a versem:)
Térj be hozzám máskor is.
A.
Szép! S íme egy vers melyben erősebb az élni akarás, mint a halál. Nagyon tetszett. Grat! 🙂
Kedves Boer!
Valójában is az élni akarás az erősebb… különben nem írnék nap-nap után 🙂
Köszi, hogy olvatál!
A.
Kedves Angelface versed gyönyörű, gratulálok.
Kedves Györgyi!
Köszönöm szépen!
A.
Kedves Angelface! Ezt a versed még csak olvastam, s ismételten nem csalódtam. Csodálatosan írsz! Na, ezt nem AZÉRT írom, mert jól hangzik, hanem AZÉRT, mert így van! 🙂
Nem sok olyan verset láttam ami nem az elmúlásról szól, és mégis nagyon nagyon jó… a nem sok itt ezt az egyet jelentette
Gratulálok:)
több versedet is olvastam, de az az igazság, hogy engem nem igazán fogtak meg. szerintem kicsit sablonosak ezek a képek, a szerelmi témáid. de lehet, hogy egy kicsit izgalmasabb rímképlettel is már többet ki lehetne belőlük hozni. üdv, csik