Kegyetlen a világ – gyakorta hangzik el
egy tévéhír után, s aztán tovább megyünk.
Megcsúszott és meghalt. Rabolt és ölt. – szpíker
kommentálja…Kopik ígért szeretetünk.
Nemrég az ünnepek még víg alleluját
zengtek oly boldogan. Semmi sem változott.
Több lett a rossz, mint jó. Fegyver oszt ott halált,
s itt hajlék nélküli társával megfagyott.
De csak megyünk tovább és nincs rá megoldás.
Komputer-korszakunk új technikákat szül.
Lombik-élet fakad, mint rügyből a hajtás.
Gyalogost gázoltak járdán – büntetlenül.
Ember ember ellen? Mért lettél védtelen?
Hozhatsz ezer szabályt, önző vagy szüntelen.
Hiába szól a vers, tűzben nem is terem.
Hazudj! Ölj! Lopj! – tanít az élet-egyetem.
Csak egy nap a világ – valahol sláger szól,
e komputer-zenét messze viszi a szél.
Maroknyi társaság jön ki a templomból,
s még kapualjban is új bűnökről mesél.
Siess! – a lényeg ez, mert rég felkelt a nap.
Talán terem elég jó kenyeret a föld
annak, ki áttelel és várja a tavaszt,
tudja: mellette nem vad ágyú dübörög!
2 hozzászólás
Bizony ilyen az élet taposó malma, ember az embert… elszabadult a pokol és nincs megállás, akinek lenne módja az nem segít, akinek meg nincs az marad a tehetetlen szemlélő…
Sokszor későn jövünk rá, mi lett volna ha….
Versed rengeteg igazságot tükröz.
szeretettel-panka
Szomorú szívvel olvastam végig versed. Sokan gyötrődünk manapság ilyen, s ezekhez hasonló gondolatoktól. S valóban, mivé vált a világ, s mivé váltunk benne, mi Emberek.
Bízzunk, hogy átmeneti a jelen állapot, s még örülhetünk majd egy új Napfelkeltének.
Szeretettel: Rita