Mikor sötét aknában megindul a kaparó
Várja lent, a bányászt feketeszén és bányaló
Így köszöntik a pajtások egymást JÓSZERENCSÉT!
Szénporos sötétség arcaikon árkokat vés
Lámpa fénye bevilágítja a hosszú tárnát
Míg fent asszonyok és gyerekek várják rettegve
Mikor tűnik fel a kas föld mélyéből, épségben
Szent Prokop a nógrádi bányászok védőszentje
Üzenete: Ma a nemzet őket ünnepelje!
Melyen elfelejtenek minden rosszat, bánatot
Karbidlámpánál felcsillanó bányavirágot
Mert bizony a tárna sok embert elnyelt örökre
Sok árva maradt, kalapács került a keresztre
Bezárt bányák, rozsdamarta csillék, fényképeik
Betakart kis vasút, sisakok, kőszobrok őrzik
Múltjukat, Bányamúzeumban emléküket
Dicsőítse szívünk és hódolva ünnepeljünk!
2 hozzászólás
Kedves Éva!
Régebben a bányászok hősök voltak, és mindenki tisztelettel nézett rájuk. Aztán bezárták a legtöbb bányát, és a "sújtólég" kirepített a bányákból több tízezer embert. Elpusztulnak az egykor virágzó bányásztelepülések.
Jó, hogy szeptember első vasárnapján, a bányásznapon emlékeztetsz rájuk.
Judit
Évikém!
Meghatóan szép sorokat írtál a bányászokról. Jó, hogy emlékezni lehet rájuk egy napon. Nem volt könnyű a munkájuk és nagyon sokat életüket vesztették bányaomlások idején.
A versed igazán méltó a megünneplésükre.
Szeretettel olvastam: Kata