Végtelen kihalt utakon
Szertelen féktelen hidakon
TI, kik fájó bánaton
Velem vagytok, élettelen rohanunk
Éveket húztunk le, szívünk szinte rothadó
Fájdalomban, örömben összetartó
Vén Holló ként magasba szálló
Röpke szó
Barátom
Többet jelent mint tiszta öröm
Sirató fájdalom
Feketébe bújó igaz ártalom
Őszinte mint hazug szavunk
Jól vagyunk…
Tiszta sötétben hurokban nyakunk
Mi csupán jól vagyunk…
S egymásról mindent tudunk
Mit kimondani nem tudunk
Mit titkol önbizalmunk
Mert ti vagytok, a mi barátunk!
A végtelen kihalt utakon
Mi összetartunk
1 hozzászólás
Kedves Holló! Köszöntlek a versek birodalmában. Bemutatkozásként remek alkotást hoztál. A barátok már csak ilyenek. Priviben megy a levél. Gratulálok és további sikereket kivánok. Szeretettl. Éva