Hömpölygő hullámok habjain
hajóm suhan tova…
csillámlik, gyöngyözik alattam
Kedvesem a Duna.
Nem vet a partra, ha vétkezek,
nem kérdez, csak hallgat,
ha bú marcangolja lelkemet,
ringva vigasztalgat…
Szeretlek Duna! Te vagy nekem
a hűséges barát,
ha majdan bevégzem életem
te viszel „oda” át…
Barátom
By Gyömbér
7 hozzászólás
Nagyon jó ritmusa van!
Szia, Gyömbér!
nagyon tetszett, kellemes a ringása, mint a folyó, úgy hömpölyögteted felénk a gondolataid!
Egy helyen érzem kicsit bibisnek a zenét: a 8. sorban, a ringatva szó helyére esetleg jobb lenne egy olyan szó, ami egy szótaggal kevesebb ( a ringva még értelmileg is jó lenne, bár kicsit mást jelentene), de ettől eltekintve nagyon kellemes és szeretnivaló vers!
Az utolsó gondolat különösen megfogott!
Üdv:Vv
Szia!
Tetszik e mindhalálig barát megjelenítése. Egy folyó ringató mozgása valóban úgy elandalítja az embert, mint egy barát lágy, kedves szavai.
üdv.
Igen ! Fel kell ismerni, és hűséggel szeretni az igaz barátot. Meghatóan szép vers és vallomás, Mély ézelmeket mutat. Élveztem a vers ritmusát is.
Szeretettel fefo
Nagyon köszönöm a hozzászólásotokat! 🙂
Kedves Vérvirág! Igazad van, és javítom is!
Üdv.: Gyömbér
Kedves Gyömbér! Nagyon szép ez a versed, van egyfajta dallama, ami nekem nagyon tetszik. Kellemes hangulatú a vége ellenére is!
Nagoyn szép vers! Gratulálok kedves Gyömbér!:)