Kedves Barátom, Asszonyok bolondítója.
Merre jársz mond, merre tekereg szíved?
Kereslek én égen, kereslek földön,
Nem talállak sehol, s hiányod már érzem.
Rég láttalak téged, valami lelt netán?
Táncoslábú barátom jelentkezz ezek után!
Sok idő eltel, míg utoljára láttál,
Rég hallottam hangod, bolondos kacagásod.
Telefonom sem jelez, vártam hívásod.
Haragszol rám? Tán nagy a pimaszságom?
Szólj hát újra, ne hagyd szívem nagy búban.
Kedves barátom, te Cassanova lélek!
Meséld el nékem melyik asszonynál hagytad most szíved?
Boldog vagy remélem, bú nem érint téged,
Ha mégis tudd itt vagyok tenéked.
írj hát szólj, hallasd hát a hangod!
Tudjam jól vagy, jelentkezned kell ha mondom!
Szemüveged mögül újra kacsincs rám,
Mosolyogj s örülj ha újra látsz.
Kiabálj rám hangosan, süvíts mit a szél!
Köszönts rám úgy, mint rég.
„Szia Becses” köszönj, integess vadul.
Meglátom én, s elszáll az aggodalom.
1 hozzászólás
Kedves Alénisz!
Szívbe ható vers, kívánom, hogy ismét találjon rád!
Oratus