Megint nem azt tettem, amit akartam,
hanem amit elvártak tőlem.
Elegem van az elnyomott világból,
és lassan neki is belőlem.
Leláncolnak ostoba szabályok.
Nem adnak az életre esélyt.
Bántó, olykor igazán fájó szavak
akaratlanul veszik el a reményt.
Bármit teszek, a célt nem érhetem el.
Semmi nem az, amit szeretnék.
Vagy nem teszek meg mindent? Nem eleget?
Néha kívánom: bárcsak más lehetnék.
3 hozzászólás
Reményhez!
Ne akarj más lenni, mint ami vagy… mert az mindig rosszabb mint az aktuális jómagad!
Ha ennyire "hitetlen" vagy, akkor fogadd meg neved és fordulj a Reményhez!!!!
Gratulálok!
Köszönöm a véleményed!
Nem voltam a legjobb passzban, amikor ez a vers íródott :S Akkor elkapott ez az érzés, nem tudtam ellene tenni, tényleg reménytelen volt a helyzet… De már elmúlt, és szeretem, azt aki vagyok!
Tudod, hogy "feladni", nem szabad.! Nagyon tetszik a vers, nem is gondolom, hogy csak úgy feladnád….inkább úgy érzem, érzékenyebb vagy, de itt jó helyen vagy , hogy kiadd Magadból…a +
Üdv: dp