Koszorú volt fonott haján,
virágszirmok eltévedt nyakán.
Magányos kietlen nyáron ,
csillogott barna szeme,
egy eltévedt romos bálon.
Tántorog a pillecukor is,
kalapja ott feküdt kanyarban.
Fénytelen csendet idéző,
angyali boldog bús viharban.
6 hozzászólás
Szia Alkonyi!
Itt is nagyon tetszett a hangulata!
"angyali boldog bús viharban"
Ez a sor meg…annyira jó és sokatmondó!
Elismerésem!
Üdvözlettel:salor
Szép napot!
Szia sailor!
Köszönöm szépen a megtisztelő soraid:)
Üdvözlettel: Alkonyi
Kedves Felhő !
Mindig elkapod a megfelelő percet, pillanatot, ez nagyon tetszik verseidben.
Szeretettel: Zsu
Szia Zsu!
Látod ezt én nem tudom felmérni 🙂
De minél többen mondják, még a végén elhiszem:))))
Köszönöm, hogy "itt jártál".
Sok mosolyt a mai napra 🙂
Üdvözlettel: Alkonyi
Ok!
Jó érezni a pillecukor olvadó ízét!
Üdvözlet, Önnek!
/túlparti
Tisztelt túlparti!
Köszönöm,hogy olvasta versem 🙂
Tisztelettel: Alkonyi