Futott a tyúk, csak úgy
a vakvilágba.
Két szárnya navigálta,
kikerült egy fát,
egy szájtáti kutyát,
szerelmetes kakasát,
még intett is neki.
A rocska mellett megállt,
hanyatt vetette magát,
kapart a levegőben
a sárga kaparólába.
Egy rög az ujjai közé tapadt,
s a nyakában átnedvesedtek
az apró pihetollak
a spriccelő vértől.
Nem volt feje.
10 hozzászólás
Kedves Kati!
Örülök, hogy ezt is a versedet is megosztottad. Nem egy vidám történet, de van zamata, humora, és igazsága. Lehetne egy emberi sors is.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Valóban nem vidám a történet, ám egy jó paprikás csirkének is van zamata. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati
"Baromfi-sors"-od nagyon látványos!
Minden kismozdulatot regisztrál!
"kikerült egy fát,
egy szájtáti kutyát,
szerelmetes kakasát"
jó!!!!!
Szeretettel:sailor
Kedves sailor!
A részletek teszik ki az egészet. Örülök, hogy tetszett a vers.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Anyám mesélt egyszer egy történetet egy fejetlen kakasról nekem ez ugrott be róla.
Jó volt olvasni.Lehet, hogy fura de engem szórakoztatott ez a versed.Van ilyen.Köszönöm az élményt!
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Elég horrorisztikus így a csirkevágás. Én egy pulykát láttam gyerekkoromban fej nélkül szaladgálni az udvaron. Valóban nem lehet elfelejteni.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati.
Szegény tyúkocska…
Tetszett ahogy megírtad.
Szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Én is sajnálom szegény tyúkocskát. Mondjuk a nyiszálás sem sokkal kellemesebb neki.
Szeretettel: Kati
Szia Kati! Én láttam ilyet! A szomszéd srác így vágta le e tyúkot! Baltával lefejezte, Az meg, szerencsétlen csak rohant bele a vakvilágba fejetlenül. Hátborzongató így leírva! De jó! Üdv: én
Szia Bödön. Nagyanyám szerint is falun gyakori volt ez a fajta "kivégzése" a baromfiknak.
Üdv: Kati