Békakórus brekk, brekk, brekk,
zeng a berek, emberek!
Sok az unka, kva, kva, kva,
nincsenek ők berúgva.
Ugrálnak a varangyok,
meg a varangy-porontyok.
Az ebihal nem brekeg,
ír egy béka-levelet.
Béka leszek, brekeke,
ez ebihal levele…
Nem írom rá mikorra,
meg ne tudja a gólya!
9 hozzászólás
Kedves Albert!
Jó, hogy zárszónak megnyitottam a versedet. Ezzel a békamesével alszom el. Nagyon jót nevettem rajta, s ez egyben meg is nyugtat, biztosan szépet álmodom tőle.
Üdvözlettel: Kata
Kedes Albert!
Kurt Tepperwein írt egy idézetet, ami sajnos, beiazolódik mindenkinél:
"Mindannyian hercegnőnek és hercegnek születtünk, a legtöbben azonban békaként végezzük, aki már abban sem hisz, hogy egy nap jön valaki és megcsókolja."
Ez jutott eszembe, amikor békaversedet elolvasam. Remélem a két év alatt már sok gyermek meg is tanulta, csak ők még nem hiába várnak arra, hogy valaki megcsokolja őket. Egyszerű, szép kisvers.
üdv Tóni
Kedves Albert!
Ez olyan kedves,és mulatságos!
Mindenképp a legjobb osztályzatot érdemli!
Üdv: fátyolfelhő
Kezdem látni, kedves Albert, hogy a gyermekvers írás terén is komoly kvalitásokkal rendelkezel!:)
Nagyon tetszett, kedves és hangulatos versed!
Gratulálok
Kedves Klára!
Remélem szépeket álmodtál és mélyen aludtál. 🙂
Kedves Kata!
Remélem szép, nyugodt álmod volt az éjszaka. 🙂
Kedves Toni!
A békáról legtöbbünknek az elvarázsolt békakirályfi jut eszébe. Valami ősi, mély gyökere lehet ennek a mesének. Érdekeset olvastam, hogy volt egy ősi emberi faj, amely kétéltű volt. A buddhisták szerint akinek az ujjai között hártyásabbnak tűnik a kelleténél, azt szentként tisztelik.
Talán innen ered a csókos békakirályfi meséje a múltból.
Üdv.: Alberth
Kedves Fátyolfehő!
Köszönöm a szép osztályzatodat!
Üdv.: Alberth
Kedves András!
A gyerekvershez igen ihletett pilanatok kellenek, olyankor próbálkozom, hiszen a picinyek az igazán nagy kritikusok…
Üdv.: Alberth