Gondolataid az én emlékem,
Emlékeim a te elmélkedéseid,
Elmélkedéseid az én életem,
Életem egyszerűen a tiéd.
Létem oka, téged óvjalak,
Szívem dobban minden szódra.
Gondolataid az én gondolatom,
Elmélkedéseid az én emlékem,
Emlékeid az életem,
Életem meg egyszerűen tiéd.
Lelkem téged keres örökkön át,
Szívem rádtalál, szívedbe száll.
Gondolataid az én gondolatom,
Gondolataim a te gondolatod.
Lelkem a tiéd, szíved az enyém,
Lelkedből, szívemből szólt ez már rég.
3 hozzászólás
🙂
Érdekes!
Ahogy a szavak segítségével ismétlése segítségével oldod meg, hogy egyik sort a másikba fűzöd. Egyáltalán nem éreztem zavarónak, sőt kifejezetten tetszetős….
Ami a rímeket illeti, azok is rendben vannak. Az egyetlen dolog ami számomra még értékesebbé tette volna, hogy ha a szótagszámok jobban ossze lennének fésülve. Így nekem néhol ritmusát veszti, ami kár, mert a történet és a rímek nagyon jók!
Csak így tovább!
Gratulálok: A.
Köszönöm szépen, Angelface, köszönöm! Nagyon örülök, hogy a kis ismétléses csavarjaim nem zavartak össze, és megértetted a lényeget.
🙂
A szótagszámok… hát igen… 🙂
Kedves Valaki!
A gondolatid ismétlődnek, de ez a versed "energiája", nagyon jól sikerült elérni a hatást, amit remélem jól olvastam ki a soraidból..))
Őszinte gartu!
Üdvi: d.p.