Belső harc..

Elvesztett fényed, tompa
színű kősivatag
szakítja sarudat
Kíván a múlt kitörni,
új szerelemmel égni,
de félhomály fogad
be, tompa kőkebel, a lényeg
változó, meg nem
foghatom, s egynemű
Veled. Téged simogat idő
engem elfeled, téged
elfogad, engem megtagad
Neked kinyílnak tavasz
virágai, én kő-
virág vagyok
néma kő-tavasz, puszta..
alkonyat.