Nyírfa illatú esték
lépteidet meglesték
te csak mentél
s nem törődtél senkivel
melegedtél
fáztál
de nem szóltál senkinek
hogy betakarjon
ki űzött el a paradicsomból
miféle félelem
bolond vagy árnyék
magadat hajtod
jöjj közelébb
megcsókolom az arcod
s énekelj