A szolga eléd áll,
Figyelmeztet: Halál!
S mondja: (1) Memento mori!
Tetteid súlyát e mérleg méri
Nem lesz más csak ez,
Ki tőled számon kéri.
Te is beállsz a sorba
Ahol kiáltják bele a sorsba:
(2) „Ave Caesar Imperator,
morituri te salutant”
És mikor megkapja a jelet ott alant,
Az, aki legyőzött rádolvassa:
(3) Recipe ferrum!
S véred porba hull.
Mert igaz az, hogy:
(4) „Contra vim mortis non est medicamen”
Az utolsó szó amit hallasz, hogy Ámen.
Dőlsz a sírba ahol minden egyenlő
(5) „Aequo pulsat pede”
A rég megkezdett utad vezetett erre.
Ne legyen benned egy fikarcnyi kétség
Fel lesz számolva minden egyes vétség
De van jó oldala is, ott a földön lent: mert
(6) „Mors ubi dira fuit vita salusque patent”
(1) Gondolj a halálra!
(2) Üdvözlégy Caesar, a halálba indulók köszöntenek!
(3) Fogadd a vasat!
(4) Halál ellen nincs orvosság!
(5) A halál előtt mindenki egyenlő!
(6) Ahol szörnyű halál dúlt, most élet és egészség virul!
2 hozzászólás
Kedves Szirom!
Versedből kicseng, hogy a földön mindenki egyforma, mert ha eljön az idő mindenki meghal. légyen bármilyen élete. Kicsit furcsáltam a megközelítést, de nem rossz!
Barátsággal Pnaka!
Most Kell, hogy kifejezzem elismerésem, kedvencem a Római történelem…
Üdvi: d.p.