Röpke, csúfos órák
Amíg senkihez sem szóltál,
Felcserélted értem,
S most mindenedet érzem.
Állad nyakamba fúrod,
Hajamat két kézzel túrod,
S míg szerelmed beteljesül bennem,
Megőrjít teljesen a szerelem.
Szeress, szeress, ne büntess,
hogy egy kiáltással elűzhessd
a magány csendes bánatát,
hogy soha többé ne járhasson át.
3 hozzászólás
Igazán örömteli vers, közben persze érzelmes is. Formailag is tetszett. Gratulálok.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Lángol érzelmek! Gratulálok.