Miféle mágiákat űzöl,
mi jégre tűz, s a tűzre jég?
Minő varázslat ez, ha gyűlöl,
kitől az árva fényt remél?
Hasít a medre könnypataknak,
halálos éle tört szavadnak,
e bűvölet magányba zár –
arany kalitka, rab madár,
s a csontjaimba mar hiányod,
erembe vág a nincs tovább,
a sorsra küldi fintorát;
kegyes feloldozásra várok…
de mondd, e gyötrelem miért?
Lehelj reám varázsigét.
35 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Egy ideig én is tagja voltam a miskolci irodalmi csoportnak, ott gyakran kaptunk hasonló
feladatokat, -egy-egy szóból kellett egy verset írni.
A verset a szokásokhoz képest most is nagyon tartalmas és szép.
Szeretettel olvastam:
Finta Kata
Szia Kata! 🙂
Engem inspirálnak a feladatok, amiket játéknak nevezek. Komoly játékok ezek, de kedvelem a kihívásokat.
Itt is csak egy szót adtak meg: bűvölet. A formát én választottam hozzá, mert szeretek Anyegin-strófát írni, és tervezek belőlük egy hosszabb ciklust. A téma pedig – mint tudjuk – az utcán hevert. 🙂
Örülök, hogy tartalmasnak és szépnek találtad.
Köszönöm kedves szavaidat és azt is, hogy rendszeresen olvasol. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Elbűvöltél kedves Kankalin szépséges verseddel!
Szeretettel gratulálok
Ica
Szia Ica! 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Elbűvölöd az olvasód. Szabályosan beleremeg az ember ebbe a versedbe (is) Bűvölsz és ölsz 🙂 Nagyon jó a cím választás ilyen formában. A ritmusa szétárad az emberben és ez a különös hullámzás olyan, mint a fortissimo és a hárfa lágy zsongásának a váltakozása. Lágy, varázslatos, mégis érzem benne az erőteljes "hullámokat" A vers koronája az én olvasatomban a befejező sor.
Szeretettel
Vox
Szia Vox! 🙂
Olyan szépeket írtál a versemről, hogy egészen meghatódtam. Felemelő, ha egy olvasó át tudja érezni, amiről szól, ráadásul zenei megközelítéssel.
Igyekeztem mindent beletenni ebbe a strófába, amit eredetileg terveztem, és hogy pontosan kövessem az előírt szabályokat minden tekintetben, mert az előzőnél elvétettem. 🙂
Az Anyegin-strófa végére csattanót illik tenni. Örülök, hogy koronának érezted.
Köszönöm a véleményedet, jólesett. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Na…azért, a katarzis ott van, köszönöm.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs! 🙂
Miközben írtam, azt éreztem. Ha átment, az nekem öröm, mert akkor egyszer-egyszer talán sikerül eltalálnom. 🙂
Én köszönöm, hogy jöttél, elmondtad… 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Mintha vissza vittél volna egy kicsit a múltba. Vártornyot láttam, kisasszonyt és így tovább. Beteljesületlen egyoldalú szerelmet, önzést, fájdalmat.
Szeretettel: Edit
Szép!
Szia Edit! 🙂
Tetszik a kép, amit magad előtt láttál, bár nem gondolkodtam a középkorban. Lehet, hogy amiatt van egy kis áthallás, mert kedvelem azt a korszakot, már ami a történelmét illeti. Élni nem annyira szeretnék olyan körülmények között.
Akkor nincs más hátra, mint leengedni a vártoronyból egy kötélhágcsót. 🙂
Örülök, hogy szépnek találtad, köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
ElbűvÖltél verseddel. Annyi benne a gyötrelem a fájdalom, hogy magam is kérek "varázsigét". 🙂
Igazán szépséges.
Szeretettel,
Ida
Szia Ida! 🙂
Az az igazság, hogy mielőtt hozzáfogtam ehhez a verselő játékhoz, megnéztem a Bűvölet c. filmet (másodszor). Meg is bántam, mert nem vitt közelebb a témához, inkább távolodtam. Utána lementem alfába, kikapcsoltam minden külső hatást, és előszedtem magamból ezt-azt.
Ahhoz, hogy a végén csattanjon, a felvezetésben mélyre kell zuhanni, hogy nagyobbat szóljon a zárás. Ha bűvÖltem a verssel, akkor sikerült a koncepcióm, mert kétoldalú "fegyvert" szántam bele. 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ellenpárok sorozatát hoztad a versben, ami szép és fájó egy időben. Aztán a végén ott a kérdés, de miért a gyötrelem? A költői kérdésre nincs válasz. A megváltást a varázsigében reméljük. Kívánjak a bánatára, gyötrelmére egy varázsigét? Vagy inkább mégsem? Mert akkor nem születnének ilyen remekművek és hol lenne az emberiség. Hiszen bánatból, örömből vagyunk, a boldogtalanság a boldogság váltakozva van jelen az életünkben, kinek mi jut. Tanulságos vers.
Üdvözlettel: Szilvi
Szia Szilvi! 🙂
Minden hónapban küldök be valamit erre a verselő játékra. Előfordult, hogy régebbi művem is illett egy-egy témakörhöz, de konkrétan a bűvöletről még soha nem írtam. Sokáig érleltem magamban, hogy mi legyen a tartalom. Két másik kezdeményem is van, az egyik zenével, a másik költészettel kapcsolatos. Mindenképpen mágikus hatásnak kellett szerepelnie benne, hiszen a fogalom ezt takarja.
A formát előre elhatároztam, ezért mindhárom variációt így kezdtem el felvázolni, de ez győzött: az ember erős, kivédhetetlen vonzereje, a függőség, amitől képtelenség szabadulni, mert mindenek felett áll.
Az ellentétek ösztönösen alakultak, aztán kihasználtam ezt az eszközt szinte végig, hogy a zárásban elsimulhasson.
Kedvelem ezt a formát, bár nem egyszerű a ritmust hibátlanra alakítani úgy, hogy értelmes legyen a mondanivaló is. Éppen ezért nagy kihívás és élvezet.
Köszönöm, hogy elmondtad, mit gondoltál olvasás közben. Fontos a visszajelzés. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia! 🙂
"Vér-profi" vagy – mondom ezt a pályázatra vonatkozón.
De, azért, kicsit, (nagyon), annál is több.
túlparti
Szia túlparti! 🙂
Én csak írogatok, kedvtelésből…
Köszönöm szépen a "kissé" (nagyon) túlzó véleményedet. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
Anyegin- stófa sem lesz a kedvencem.Lehet a varázsige miatt, meg túl sok benne a halállal, a vége a varázsige.
Olyan irreális befejezés, de lehet az én ízlésemmel van baj.
Ági
Szia Ági! 🙂
Pedig tervezek még néhányat. Hátha majd időközben megszereted. Az egyik legszebb kötött forma a költészetben, nekem nagy kedvencem.
A bűvölet már csak ilyen: halálos, varázsigére van szükség a feloldásához.
Az ízléseddel nincs baj, hiszen nem vagyunk egyformák. Éppen a különbözőség miatt színes a világ.
Köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet. Máskor is szívesen veszem. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
´arany kalitka,rabmadár´ez olyan csodás!
´Sokezer´költeménynek lehetne inszpirációja!
Büvöletedre szeretettel gratulálok:sailor
Szia sailor! 🙂
Köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Már a címe is ütős. Nagyon jók ezek a verselő játékok. Olyan jó remekeket írsz 🙂 A varászige lehet erőt adó, lehet halált hozó…- a varázsigék, már csak ilyenek. Annyi a fájdalom, a gyötrelem benne, a feloldozás várása a végén, meghozza a katarzist. Nagyon figyelemreméltó szerintem ez a versed is.
üdv hundido
Szia hundido! 🙂
Ezt a verset akkor is megírtam volna, ha nincs a verselő játék, mert a "Nyári lenge" után elhatároztam, hogy készítek egy Anyegin-sorozatot is a Himfy után. Könnyen lehet, hogy BűvÖlet lesz a főcím, hacsak a következőknél nem jön más ötletem. Most ez dominál.
A játékban megadott téma közelebb vitt a folytatáshoz. Igazából kapóra jött, mert csak toporogtam, nem tudtam elindulni.
Kedvelem a mélyre rántó verseket, és ez a forma alkalmas az érzelmek átadására.
A címekben és egyébként is szeretem a szójátékokat, elég hamar rááll a fejem ilyesmire, nem is tartott sokáig kigondolnom, adta magát.
Így állt össze ez a vers.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm a szép véleményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Látom, milyen sokan szóltak már versedhez. Nem szívesen ismételnék senkit, de ennyi hsz-t most nem is tudok átnézni. Csak azt tudom mondani, hogy "minő varázslat ez"? … Minő varázslat lakik a tolladban, a szívedben? Csak az tud ilyen magasan szárnyalni, aki nagyon mélyről jött, mert az tudja igazán, mit jelent a fény, aki megjárta a sötétséget.
Az ajánlott zenét ismerem, bennem nem passzol hozzá. De különbözőek vagyunk. Érthető, hogy bizonyos sorokat olvasva mindenkiben másféle muzsika szólal meg. S ha belegondolok, nekem a legszebb muzsika hozzá most épp a csönd. De szép tőled, hogy még ezzel is segíted fokozni a hatást. Bár szerintem a hatás feketén-fehéren is garantált.
Érezhetően lubickolsz az anyegin-strófában (is), nagyon gördülékeny, s mint egy lejtő alján, a "de" épp ott fékezett le (engem), ahol a legoptimálisabb (nekem). ☺
Laca😊
Szia Laca! 🙂
Nem baj, hogy nem nézted meg a többi véleményt, mert így azt olvashatom, amit te gondolsz, és meghatóan szép, amit a versem alatt hagytál.
Hogy mi lakik a tollamban? Olyan tinta, amit azok töltenek bele, akik a támogatásukkal, kedves jelenlétükkel és pozitív hozzá(m)állásukkal ösztönöznek az írásra. Nekem csak az a dolgom, hogy használjam ezt a tintát, mert ahogy fogy, úgy lesz belőle egyre több.
A mélységben egyetértek. Meg kell élni ahhoz, hogy akarjunk a fény felé nyújtózni. A kivezető utat nehéz megtalálni, de nem lehetetlen, ha azt megvilágítják nekünk.
Ami a zenét illeti, szinte már mániám, hogy keresek egyet a versemhez, amikor befejezem. Talán azért, hogy az érzés, amit megfogalmazok, hogyan köszön vissza egy dalban. Mindenkinek máshogy. 🙂
Örülök, hogy lubickolást fedeztél fel itt. Jól érzem magam ebben a formában is. Minél kötöttebb valami, annál szívesebben időzök vele.
Köszönöm, hogy töltöttél a tollamba egy kis tintát. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nekem viszont kedvencem lett a Kankalin-féle Anyegin-strófa.
Éppen azért, mert súlyos tartalmat és fájdalmat is játszi könnyedséggel képes elmondani.
Lássuk be, valahol ez lenne a költészet titka.
Ettől válik varázsigévé az egész vers.
Szia Zoltán! 🙂
Örülök, hogy ilyen jó véleménnyel vagy a versemről.
Köszönöm szépen, megtisztelő. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ha tanítanám a versírást (amit szerintem, nem lehet), akkor ezt a versedet tenném a követendő minták között az első helyre. Szonettjeid lenyűgöznek, és magasra repítenek, de ez a versed még magasabb távlatokba visz, fel, egészen az univerzum közepébe.
Szeretettel,
Janó
Szia Janó! 🙂
Szerintem lehet tanítani a versírást; a formai hűséget és az érzéseket is, ha valaki be tudja fogadni és van olyan, aki képes mindezt átadni. Lehet, hogy nem sűrűn fordul elő, de nálam így történt. Ami ebben az Anyegin-strófában összegződik, az ennek köszönhető.
Ez a forma most rajtam is eluralkodik, nem tudok szabadulni tőle, úgyhogy valószínűleg lesz még néhány hasonló próbálkozásom a közeljövőben.
Köszönöm, hogy ilyen nagyra értékeled a verseimet. Én csak írogatok… 🙂
Szeretettel: Kankalin
értesz a mágiákhoz..
Szia túlparti! 🙂
Csak szeretnék, de ahhoz még el kell végeznem a boszorkányiskola néhány évfolyamát. 🙂
Köszönöm, hogy visszanéztél. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia kedves Kankalin !
Hát…. / nem kezdünk mondatot vele / 🙂 Rámleheltél….
Könnnyed, mesteri módon megírt vers, ám a könnyedség és dallam sem rejti el az igen súlyos
mondanivalót, legalábbis én így látom.
Tudom nem vagyok sokat mostanában, de igyekszem majd egyre többet jönni, hisz ilyen
remek verseket nem lehet kihagyni.
Szeretettel olvastalak : Zsu
Szia Zsu! 🙂
Valóban súlyosabb a mondanivalója, mint az a ritmus alapján érzékelhető. Az utóbbival billentettem helyre a mérleg nyelvét. Emiatt is kedvelem ezt a formát, pont nekem való, mert tele van ellentmondással.
Örülök, hogy tetszett.
Gyere gyakrabban, én is ezt próbálom tenni, de nem mindig jön össze. 🙂
Köszönöm, hogy benéztél hozzám. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalinka, ismételten elolvastam a Bűvölet című
gyönyörű versedet. Nem lehet Elfelejteni:
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Örömmel látom, hogy visszatértél egy kis BűvÖletre. 🙂
Én is belebűvölődtem egy kicsit ebbe a versembe. Sokat tűnődök rajta, hogy miként folytassam, mert ahhoz, hogy sorozat legyen belőle szükséges még néhány darab. Kettő nem elég.
Köszönöm szépen, hogy nem felejtetted el. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kata! 🙂
Örömmel látom, hogy visszatértél egy kis BűvÖletre. 🙂
Én is belebűvölődtem egy kicsit ebbe a versembe. Sokat tűnődök rajta, hogy miként folytassam, mert ahhoz, hogy sorozat legyen belőle, szükséges még néhány darab. Kettő nem elég.
Köszönöm szépen, hogy nem felejtetted el. 🙂
Szeretettel: Kankalin