Véget ért megint egy korszak;
van ugyan még egy kis borszag,
de újra jár a gépezet…
A múlt kivet, mint részeget
kocsmából kidobó fiú…
Többé már nem vagyok hiú,
utálatosan bölcs, kevély,
nem tart fogva rút szenvedély.
Szemem láthatatlant láthat,
szívemben hallok trillákat…
fülem is megnyílt a dalra,
s mehetek jobbra vagy balra,
minden utam hozzá vezet:
nincs más megtartó szerkezet…
7 hozzászólás
Kedves Klári! Ezek nagyon szép, bölcs sorok, belülről fakadnak. Nagyon tetszett! Üdv: én
Kedves Klára!
Egyezek Bödönnel!
´Bölcs sosrok´!
"Többé már nem vagyok hiú,
útálatosan bölcs,kevély"
Nagyon,nagyon kellenének az ilyen gondolatok
betartása ma!!!!!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép estét
Kedves Klára!
Felszabadult, kötöttség nélküli örömöt érzek ki a versedből. Ezt nagyon jól összefogtad.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Kedves Klára!
Szeretettel gratulálok versedhez, öröm volt olvasni.
Zsu
Kedves oroszlán, Susanne, Bödön, Sailor, köszönöm az olvasást és az értékelést:)
Szeretettel: Klári
Nekem is tetszett…
Örülök neki, kedves szergely:)