Cím nélkül

Gyöngyödet nyelvemen forgatom,
Körbe- körbe.
Kerülgetem,
én a macska
s te a forró kása.
Nyelvem kígyó,
zsákmányát kutatja
redőid közt.
be a forró katlanba,
majd vissza a parázson
fel ismét ,összeforrni, csókolni,
mint édes gyümölcsöt
számban érezni.
Ostromolni,
érintésem csípőd emelje,
fel…fel… a csúcsig…