Csacsimese

Görbe úton, poros úton
Kitty csacsi poroszkál.
Orra is lóg, füle is lóg,
haza bizony nem talál.

Koppannak a pici paták,
hosszú út csak tekereg,
port kever a lába nyomán,
kicsi csacsi kesereg.

Oldalánál ugrándozva,
kíséri őt, Nyúl Balázs.
"Előkerül majd a mami,
ne félj Kitty, ne sírj már!"

Vége van a hosszú útnak,
zöld csodává vált a táj.
Itt a réten, füves réten,
anyjára is rálel tán.

Csodálkozik is a csacsi:
"Csupa virág, csupa fű!
Úgy látom, hogy itt a mezőn
minden olyan gyönyörű!"

És a rétnek közepében
szamár mama ácsorog.
Nem tudja, hogy a kislánya
vajon merre csavarog.

Immár látja közeledni,
Nyúl Balázzsal kettesben.
Boldogsága határtalan,
többé már nem kesereg.

Örül Kitty, örömében
azt sem tudja, mit tegyen..
Odaszökken anyja mellé,
hogy bánata ne legyen.