Csak veled érzem, az élet csoda,
Nélküled út nem vezet sehova.
Lágy melengető szerelmes mosoly
Szívemhez édesen, féltőn oson.
Veled gyönyörű varázs minden perc.
Karodban boldogság igézete
Csalogatón örökös nászra hív.
Hiányod szívembe kínzón hasít.
Érezni akarlak minden percben,
Válladra odahajtani fejem,
Beleszagolni nyakad gödrébe,
Forrón izzani szemed tüzében,
Suhanó csókot lehelni szádra,
Átölelni gyengéden, vágyva,
Megpihenni ölelő karodban,
Feloldódni édes csókjaidban.
Kínzón, örökké vágyom a csodát.
Nélküled út nem vezet sehová.
Szerelmes szívem dobbanása
Minden pillanatban azt szeretné
Mellettem légy életem örökké.
3 hozzászólás
Kedves Helen Bereg!
… őszintén szólva meglep, hogy eddig ehhez a gyönyörű és könnyfakasztó vershez még senki sem szólt hozzá… Én csak gratulálni tudok! …és igen, ez a kinzó, szívszorongató érzés: a szeretett fél hiánya – ismerős… Szomorú, de igaz…
Üdv: “B.”
Nagyon jól estek a szavaid. Tényleg nagyon rossza a hiány. Naponta érzem.
Szia Helen!
Nagyon szépérzelem dús képekkel telítve4
szeretettel: marica