Neked adtam én
telt szívem de üresen
küldted azt vissza
azóta lelkem
e zajos világban is
a csendet issza
benne ha fürdik
a nincs tovább s haldokló
holnap szárnytalan
míg az éjszaka
csillagokat számolok
most is álmatlan
a pajkos Hold is
fogadom rajtam nevet
fekete humor
olyan az egész
mint aranyos fánkon a
keserű cukor
telt szívem üres
nincstelen szeretet ül
koldus rongyain
lelkem látja csak
a holnap pusztul s gubbaszt
testem romjain.
4 hozzászólás
Szia szhemi! Érdekesek, de jók aköltői képeid: szeretet ül, a holnap gubbaszt, stb. Szerintem egy sajátos lelkiállapotot írsz le, a csalódottsàg mivoltát. Lehget, hoigy tévedek, de nekem ezt mondja. Barátsággal: Madár.
Szia! Jól látod, hisz a csalódás maga egy furcsa állapot.
Köszönöm, hogy olvastad.
Barátsággal: József
Érdekes és nagyon jó versed
szeretettel olvastam.
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, hogy olvastad. Legyen csodaszép a hétvégéd.
Szeretettel: József