Csend. Szünet, aztán néhány könnycsepp.
Megszólítottál majd hirtelen csönd lett.
A valóág álmodból megint fölvert.
Ijedten ver szíved, arcodon könnycsepp
Lelassul, rémisztő csönd lett.
Csend. Szünet. Néma gyötrelem.
A dal talán még egyszer fölemel.
De az is lehet, hogy tönkretesz,
örökkön érzed a fájó gyötrelmet,
tán a nyugalom szele egyszer fölemel.
Csend. Szünet és megint több lett,
a vihar hordja rád a földet
eltemeti gyilkost tőled.
Az élet benned most több lett,
hát ne kapard le a földet!