Csendben halld, hogy mit suttog az éj,
Nap tüzéről hallgat a sötét.
Lángok kélnek, lángok járnak,
Csókok égnek, fényed árad.
Úgy suttog a szőke hajú nyár,
kalász tincses földillatú táj.
Bölcső csendben, éj álmában
Hajnali madár. Ott az áldott
Születésben szíve muzsikál.
4 hozzászólás
Muzsikált a versed is!:)))
Gratula: Lyza
Kedves Lyza!
Jó, hogy így érzed, ha csendben is..:))
Köszönöm a grat, és hogy írtál..:)
Kedves Timtom!
Bár reggel van, de úgy gondolom, bármikor olvastam volna néhány soros versikéd, ugyanezt a hatást váltotta volna ki belőlem. Olyan kis finom, lágy, ringató. Épp annyi van benne, amennyi szükségeltetik, hogy az ember lelkét megsimogassa, ringassa kicsit. Engem megfogott:)
Szeretettel Rita
Kedves Rita!
Itt bármikor elolvashatod, örültem, hogy ilyen hatást váltott ki, köszönöm, hogy írtál!
Szeretettel..tim