Amit most elmesélek,
nem olyan rég megesett,
egyszer két kis csibe
nagyon összeveszett.
Pelyhes kis csibék
csépelték egymást,
nem tudták eldönteni,
ki egye meg a gilisztát.
Egyik, az egyik végét fogta,
a másik, a másik felét húzta.
Húzták-vonták, cibálták
az állatot ketté szakították.
Hamm! Bekapták a felet,
így mindkettő boldog lett.
Addig – addig kapirgáltak,
míg egy újabb gilisztát nem találtak.
4 hozzászólás
Milyen kedves. Aranyos vers lett.
Köszönöm a véleményedet.
Nagyon kedves versike. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm, hogy ellátogatsz hozzám, és véleményezed az írásaimat. Üdv hundido