Tölgyerdőben csúsztamban
csigaházba botlottam,
megnéztem, hogy üres-e,
de egy durva
és mogorva,
rekedt hangú kövér csiga
rám ordított:
Hát maga ki?
És nem tanult meg olvasni?
Ki van írva egy táblára,
MAGÁNTERÜLET, nem látta?
Már megmondtam ezerszer,
ne zavarjon senki fel,
nem érdekel, mit akar,
hagyjon békén, de hamar!
Így hát lassan odébb másztam,
s bánatosan konstatáltam:
sosem alszom csigaágyban!
(pedig ez fő csigavágyam)
Bújhatok az avarba,
bár ne lennék zavarba'…
Szánjatok meg, rokonok,
én csupán
egy hajléktalan
meztelen csiga vagyok!
10 hozzászólás
nohát, eddig ez a versem nem is volt fent, csak a címe becsúszott egy másik vers fölé… (az pedig a madárijesztő keserve)
ezek a csigák huncut állatok 🙂
aranyos.. 🙂
kár hogy a vége nem jön ki teljesen.. meg az eleje
de a közepén olyan pergős, csordogálós vidám versike.. :))
tetszik
Szerintem nagyon jól kijön. De nem is ez a lényeg, engem mindenesetre megnevettetett! 🙂
Üdv
Zsázsa
köszi szépen, sajnos mindenki ízlését nem lehet eltalálni, de azért valami csak átjön belőle:)
köszönöm szépen a dícsérő sorokat a többi gyerekversíró nevében is!
Kedves Ormi!
Bárki bármit mond, ez a vers kiváló! Meg is mondom, miért:
1, mert gyerekversnek készült, és annak megfelelően kellő képpen mondókásra is sikerült.
2, mert könnyen érthető
3, mert a csigát, mint állatot szeretik a gyerekek bármilyen formában (mese, báb, stb)
4, mert nekem tetszik
Grat! Vipera
Kedves FV,
hozzámszólásod nagyon jólesett! Meg is mondom, miért:
1. mert örülök, hogy úgy látod a vers “mondanivalóját” és stílusát, ahogy én is láttam, amikor írtam
2. mert jó olvasni, hogy egy felnőttnek is tetszhet egy gyerekvers
3. és mert odavagyok neved ihletőjéért abban a bizonyos kosztümös szerepben 🙂
Köszönöm!
Üdv: Ormi
aranyos mondóka, nekem is tetszik:)
Szerintem a vége is tökéletes, csak rá kell érezni a rizmusra!
Kedves Gabika!
Aranyos a versed, biztosan nagyon örültek neki a gyerekek, ha nekik felolvastad.
Most nekem a "Véletlenül" hozta elém. Rég' hallottam Rólad, hogy vannak a gyerekek, hiszen mióta utoljára találkoztunk, azóta már tinédzserek lehetnek.
Szeretettel olvastam a versed: Kata