Csillagokban meg van írva
Hosszú útról néztem vissza,
Végtelen a hadak útja,
Ahol hangok megidéznek,
Öreg istent megérintek.
Csillagokban meg van írva,
Életünk göröngyös útja,
Le van róva minden búja,
Csillagokban meg van írva.
Végtelen a hadak útja,
Hangok hívnak újra, újra,
Érintenek ott a fények,
Ahol szellemlények élnek.
Csillagokban meg van írva,
Életünk göröngyös útja,
Le van róva minden búja,
Csillagokban meg van írva.
Öreg istent megkísértem,
Tiszta szívemből elértem,
Beteljesülni vágyok,
Fénytengerben dúskálok.
Csillagokban meg van írva,
Életünk göröngyös útja,
Le van róva minden búja,
Csillagokban meg van írva.
Hosszú útról tértem vissza,
Végtelen a hadak útja,
Lelkemben van a fényudvar,
Visszaadom alázatban.
Csillagokban meg van írva,
Életünk göröngyös útja,
Le van róva minden búja,
Csillagokban meg van írva.
2006. kikelet hava. 22.
2 hozzászólás
Üdvözlet,s egy “hozzá(d)szólás:
Szerintem a könyvek sulya
olvasottan megmarad
Minek bepirkálni
a csillagokba:
církómázni hadak útját
lehetne egy szürke lapra.
éltetem a versed!
Szerintem,egy tiszta lapra,
s igy, megmarad a csillagpokba irva