Csillagtalan

Kihunyt az égi fény, amely vezette
e népet és miatta nyert hazát,
de mára megkövült az éj felette,
nem éri meg remegve hajnalát.

Eladta rég a társait, feledte
a vér kehelybe csorduló hitét,
csupán a pénzre éhezett a lelke,
a becstelen világa többet ért.

Szövetkezett mohón az ördögével,
barátait feladta könnyedén,
csak arra volt önérzetes, mit ért el,
a lelkiismeret fikarcnyit ért.

Ezért barangolunk e nagy sötétben,
ki fogja árva lelkeink ma kézen?