Csillogóhamvas-rózsa

Nézd elteltek hamvasrózsa-évek,
volt sok hagyományos ünnepünk.
Habfelhőbe öltözött mosolyunk,
decemberi fagyos sóhajunk.
Új esztendőt kiváltó bérletünk
vonakodva néztél hátra,
szíved az új tavaszt várta.
S mikor elérkezett megcsodálta.
Rádiónkdalolt hamvadó cigarettavégről,
ifjúságunk tánciskolájának ajtajában
csókba forrt végzetünk.
Ácsorognak egymás mellett ősz tincseink
kötötthideg-zúzmarás ágon.
S most ráncaid fényében újra látom.
Így ment ez velünk.
Voltak hasonlatos idők miket száműztünk,
habos torták fényesőt hordoztak.
S kies csillogásbújt halvány kotta képébe.
Elringatott édes esténk,
búsuló öregek kettecskék.
Fekete balladáról szólt viharverte mesénk.
Tavaszt egymás pillantásában láttunk,
így éltük át életünk,
igaz hittel néha könnyezünk.