Csitt csak csendben éj fátyla lebben,
reccsen a parkban ha száraz az ág,
csitt csak halkan, régen akartam
hallani hold-teli vágyak dalát.
Csitt csak csendben messze rekedten
bolyongok, hangjaim hallhatod még,
csitt csak halkan, száraz avarban
csillagszín zsarátnok libben eléd…
Csitt csak csendben suhanva távol,
minden világtól elillanva már,
csitt csak halkan, vissza se nézek,
nem kell az élet, s az örök halál.
4 hozzászólás
Kedves Antal!
Ez is szerelem. Szép verset írtál arról, hogy mit nem akarsz elmondani, de a versedben azért mégis közöted velünk.
Olyan a versed, mint a többi, szabályos, érthető és tetszetős.
Gratulálok: Kata
Bocsánat, közben leállt a gép, és az előző vershez írt (antoniusnak) szöveg maradt benne, véletlenül, nem az, amit én közvetlenül ide írtam. Ezért kérésem, hogy valaki, a kedves szerkesztők közül törölje az előbbit, mert a
Csitt csak csendben c. versedhez a következő szöveget írtam:
Kedves András!
Nagyon jól sikerült a versed, szépen csengenek a rímjeid, és a ritmusa is csodálatos. Többször elolvastam!
Szeretettel gratulálok: Kata
Kedves András!
Csak csendben mondom,
nagyon jó.
Tetszett.
Üdv: József
Szia András!
Ez annyira jóóóóóóóóóóóóóóóó!
Imádom a ritmusát! 🙂
Szeretettel: Kankalin