Bár a szótagszámok néha nem stimmelnek,
Mondanivalója sokkal beszédesebb,
Minden vágy mi belül rejlik e szívben
Megjelenik szépen, formába öntve.
Csodás is tud lenni néha e varázslat
Kellemes a testnek, halk zene szól lágyan.
Mikor a szél játszik a szívnek húrján,
Szirmait bontja az égen a szivárvány.
A boldogság olyan, mint egy tűzijáték.
Szikrázik a fénye, színpompás ajándék.
Hangszerem pengetném, akkor lágyan szólna,
Hajnal pirkadatkor, a szívedhez szólna.
Lehet ez csak álom, csodás varázslat
Mégis ez jelenti nekem most a vágyat.
Szivárvány színekben az égen pompázik,
Ajkamon a napfény pajkosan játszik.
6 hozzászólás
T.c.
Ahogy a sorok köz't olvastam, azt vettem ki, hogy ez a versírásról szól. Ilyet én !még! nem tudnék írni. Talán majd egyszer…
Tökéletesen leírja a versírás lényegét, érzését.
A.í: Faddi Tamás
Kedves Tamás!
Jól érzed ez a versírásról szól 🙂
Mindent ki lehet fejezni a verssel, és ezernyi formája van hogy hangot adj ennek, és ez egy varázslat:)
Köszönöm hogy nálam jártál,
Szeretettel
Anikó
Szia!
Érdekes a versed.Mindenesetre tetszik:-)
Szeretettel:Selanne
köszönöm hogy itt jártál.
szeretetttel ölellek
Anikó
igen is! Értettem kedves 😀
igyekszem.
szeretettel ölellek
Anikó
Varázsoljál ily csodákat Kedves!
Pengetsd a hangszered!
S ha a többi is hasonlóan szívhez szóló lesz…