Emelted poharad,
s a kristályon át
szikrázott szemed.
A bor nrancsszínt varázsolt
bretonod alá,
majd ajkadról
egy kis csöpp leesett.
Nevettél
az üres pohár fölött,
arcodba vörös pír szökött,
áthajoltál,
megcsókoltalak azasztal fölött,
te csókod elkaptad.
Elejtett kristálypoharad
a padlón álmokba törött.
6 hozzászólás
Nagyon tetszik ez a kis szikánk. Hangulatos, színes, az utolsó két sor különösen jó. Gratulálok!
üdv, banyamacs
El tudtam képzelni az egészet, annyira képszerű. Nagyon jó, gratulálok!
Szia! Jó kis életkép, csak az elütéseket javítsd. Üdv, Poppy
Nagyon jó vers!
Nagyon jó kis versike! Gratulálok!:)
Újra itt jártam, tartom az előző hozzászólásomat.
Poppy