Látom, látod arcom pírját,
üdvözült a mosolyom,
emberségből támogatást
megkaptam, de nem bírom.
Kétes óhaj húz melléje
vastag vonást, strigulát,
pokolba út, a szép köves,
jó szándékú stimuláns.
Zavaros a mocsár széle,
mélyre ránthat zöld manó,
veszélyes a penge éle,
táncot járni nem való.
Fontos a tét, fontos erő,
befolyása semminek,
hiteltelen aki bedől,
a hitetlen Senkinek.
2 hozzászólás
Editke!
Te csak járd a magad útját, még ha rögös is. A szép, kikövezett utak, bármily csábítóak is, néha a hamis irányba vezetnek. Tetszett a vers.
Üdv: Kati
Teszem Kati, lépésről lépésre, visz az erő, visz a fény. Köszönöm!