Száj legörbült,
sóhaj gyengült
darázscsípés
ott legfelül.
Apró harcos,
gyors mint villám,
szembe repült
a "körhintán,"
lyukas lett a
bársony bőre,
fájdalomtól,
arca szőke,
a segítség
merre vagyon,
idegenben
nem tudhatom.
Vattacukros
néni kedves
igazított
útba rögvest.
Rátaláltunk
így sebesen
elsősegély
helyre ketten.
Angyalok ott
szeretettel
segítettek
gyors kezekkel,
megnyugtattak
halk szavakkal,
simogató
szólamokkal.
Köszönet jár,
ezért nekik,
jutalmukat
majd elnyerik.
Mert amit adsz,
az jár vissza,
ez az élet
szimpla titka.
2 hozzászólás
Kedves Edit, ez egy nagyon kedves, jatekos vers! A vege egy komolyabb mondanivalot is hordoz magaban, bar igy lenne! De gondolkodjon mindenki igy, es akkor talan jobb lesz a vilag. Örülök, hogy olvastalak,
H.
Köszönöm, hogy olvastál! 💖🌹🌞