Démoni arc
titokzatos tetőtől talpig
sárral dagasztott alkonyat
kísér baljósan a partig.
Démoni szemek
csontig hatoló pillantás
hamuszín falon táncol
a félúton elhaló kiáltás.
Drákói idők
lelkek palackba zárva
temető szagát szívja be
éjjelente az árva.
Démon, festett démon!
Dermedten láttassa életed
mielőtt megtörtént álmaid zsivaja
végleg eltemet.
7 hozzászólás
Kedves Weiland!
Ez igazán démoni lett:)
Üdv: Borostyán
Hihi 🙂
Köszönöm, Borostyán – ez ebben a helyzetben dícséret!
Üdv
W
Köszönöm, kedves Borostyán – egy démonról szóló írás legyen is démoni, nem?
Mindenkinek a sajátjaival kell boldogulnia – kívánom, ha Neked esetleg vannak, győzd le őket!
Üdvözlettel
W
Hú! Ez tetszett 🙂
Köszi, Phoenix! Ja, és bocs, Borostyán, összekevertem egy korábbi hozzászólásoddal 🙂
Üdv
W
Igazán hatásos, egy kicsit bele is borzongtam. A szavak ismétlésével még hatásosabb, de a képek is nagyon jók. Jó téma. grat!
Nola
Köszönöm, kedves Nola! Azért ne félj! Mind néha szembenézünk a saját démonainkkal, de általában mi győzünk!
Üdvözlettel
W