Színek nélkül ábrázolt kép
a virágoktól csüngő terasz,
fáradt lábam tévútra lép,
s most egy kopott pad is haver az.
Hiába májusi égbolt
éltető esője, csak ázom,
bár kapaszkodnék, de rég volt,
s nincs, aki várná maradásom,
mert mit ér a tavasz íze,
a világgá kürtölt madárdal,
hiába ékköve, dísze
mindez, ha bennem most nem szárnyal
az a kimeríthetetlen
reménybányából nyert sok vigasz,
de nem vagyok telhetetlen,
derítsd ki velem, hogy mi igaz.
Derítsd ki…
By Fél-X
4 hozzászólás
Kedves Fél-X!
Szomorú ez a vers. Lehet, hogy most színek nélkül látod a képeket, de a színek ott vannak valahol biztosan. Szebb napokat kívánok!
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsolt!
Minden tavasz egyben egy új kezdetet is jelent. Versedben a végén ott a remény és ez jó.
szeretettel-panka
A bizonytalanságot, a bizonyosság koronázza meg. Tetszik a versed.
Marietta
Kedves Fél-x!
Szép természeti képekben bujdosó
érzések…fájóan feleletre várnak!
Üdv:sailor