Perceim vannak vissza,
Mennem kell innen messze.
Valahol távol várnak.
Aztán álmom felissza
Az ébredés lágy nesze:
Szól dala egy madárnak.
Perceim vannak vissza,
Mennem kell innen messze.
Valahol távol várnak.
Aztán álmom felissza
Az ébredés lágy nesze:
Szól dala egy madárnak.
8 hozzászólás
Kedves Zsóka!
Ez ujjgyakorlatnak jó, de versnek kevés… hiányzik belőle az egyedi látásmód, sablonosnak érzem ezt a munkát. A 2. és 3. sor nem túl irodalmi és nem sokat tesz hozzá a vershez. A lezárásnál nincs semmilyen csattanó, katarzis vagy bármilyen olyan élmény/hatás, amire azt mondanám: nahát! ez még eszembe sem jutott az ébredés kapcsán…
Ajánlom Neked ezt Székely Szabolcstól (bár már az ébrenlétről szól, de az általam mondottakat jól tükrözi):
"IMA, REGGEL
Reggeli fürdés, kávé. Omló
pirkadat. Ázó reggeli illat
vibrál mindenen izzó fényben
most, amikor még párás
kisszoba-ablak előtt próbálja
kinyitni szemét ez a nap. S ahogy indul,
kávégőznél zsibbad a versláb,
s első szál cigarettám szívom
félálomban a reggeli végén.
Súlytalan arcát gyűri a város.
Kint a tükörnél fogkefe surrog.
Felriadok. Ha te lennél.
Á, nem."
De ne add fel és alkoss tovább! Az én hozzászólásomat se vedd kötekedésnek, mert csupán segíteni próbálok. 🙂
Tehát: Hajrá!!!
Tisztelettel:
medve
Medve nem lenne itt, ha nem érezne valamit a versben…
a valami ott van…
mondom én: Uff!
:))))
(Azért hallgass rá is, értelmes ötletei szoktak lenni:))))))
Gratulálok és ölellek!
Igazat kell adjak… ha nem látnék benne semmi lehetőséget sem, nem írnék. 😀 De ez még nagyon kevés…
Ismét:
medve
Jó… velem lehet alkudozni… egyezzünk meg… a "valami" nagyon fontos tényező… és a "valami" vagy van vagy nincs… itt van!
de mivel többnyire nem csupán önmagunknak és nem az asztalfióknak írunk… így rendkívül fontos az, hogy amit kiadunk a kezünkből vált-e ki valamilyen hatást és milyet az olvasóból…
(Itt jön a mondanivaló, a kohézió, a stílus, a verstan ect…ect..)
Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem kor és/vagy közízlést kell hogy kiszolgáljon az írásra fejét adó hazánk fia… ez azt jelenti, hogy meg kell tudni tartania a "valamit" úgy, hogy a valamivel ő adja meg az "ízlést"… mert olyan erős ez a valami… meg a hatás, amit kivált…
Na, ez az, ami csak nagyon keveseknek sikerül!
(szerintem)
Kedves Medve!
Köszönöm, h elolvastad a versemet és megtiszteltél hozzászólásoddal. Minden őszinte visszajelzésnek örülök és igyekszem hasznosítani őket.
Hálás köszönettel:
Zsóka
Nem tudom, mennyire voltam érthető… fordítom erre a versre… itt olyan szavak, gondoltak jönnek át, ami mellett nem sétál el az ember… aztán, hogy lesz-e olyan, ami miatt visszajár…
az hamarosan … (lehet, hogy már a következő alkalommal) …vagy pár éven belül… kiderül – hozzá teszem megint – szerintem.
Kedves Ágnes!
Köszönöm hozzászólásodat, kedves szavaidat és bizalmadat. A közeljövőben igyekszem a külsőségekre is több figyelmet fordítani és tőlem telhetően megfogadni a jótanácsokat.
Üdvözlettel: Zsóka