Ebugatta

Véres szem és töppedt ormány,
taplóeszű vad koholmány,
romban lapít tekintete,
zűrzavart ő építette,
plafont lesi mindhiába,
ujjal mutat árnyékára,
zargat, szekál szöges lépte,
nézi, ki az ellensége,
agyában a káosz lakik
hiába is iparkodik,
ha nincs bajod, keres egyet,
átrajzolja élet terved,
hogyhogy vagytok, hogyhogy éltek,
jönnek gyorsan a miértek,
jót egyedül csak ő tehet,
ingyen nem oszt fölös kegyet,
hódolatot vár a mától,
hűséget a rozzant nyájtól.