Véget ért ezernyi álom:
Nem találom.
Eltűnt (talán ott se volt)
A láthatáron.
Elmúlt, mára ködbe vész:
Hiszem, ha látom.
Nem jön, csak a puszta csend,
Hiába várom.
Éltél, de ma merre vagy,
Te édes álom?
Éltem, de tán nem is kellett
Megtalálnom.
Féltél, dideregtél,
Mégsem bújtál mellém.
Féltem, s ezzel elrontottam
A szerencsém.
Kértem, legalább az álmod
Hadd lehetnék.
Értem, ha te nem akarsz,
De én szeretnék.
Kérlek, hogy legalább néha
Felidézzél,
Puszta gondolatod
Édesebb a méznél.
2 hozzászólás
“Puszta gondolatod
Édesebb a méznél.”
Meghatóan szép sorok.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm szépen, kedves Rita!