Egerben jártam én,
voltam a vár fokán.
Lenéztem réveteg
egy nyári délután.
Képzeltem hogy török
támad most a várra.
Sok ezer janicsár,
ront rá a bástyákra.
Létráikon vadul
másznak fel a falon.
Megvédem a várat,
itt van az alkalom!
Lekiáltok menten,
török meghalsz te most!
Turisták néznek rám,
ez napszúrást kapott…?
Restelkedik szívem,
mit is ordítozom?
S képzetem határát,
ezennel megszabom.
Én sem vagyok más mint
kíváncsi turista.
S nem lehetek Dobó
ki Egervár ura…
Így hát leoldalgok,
korsó sört megiszok.
Eger még büszke vár,
és én is voltam ott!
3 hozzászólás
Kedves Alberth!
Olyan nagyon humorosan, dallamosan írtad meg,
én is jártam ott és az érzéseim visszatértek versed által…:):):)
Szeretem, mikor népi ízű szavakat olvashatok!…:):):)"leoldalgok".:)
Gratulálok! Lyza..
Ebben a sör a legjobb, a csipetnyi humor mellet 🙂
Hanga
Kedves Albert!
Jó hangulatú kiránduláson voltam versed által.Köszönöm.Már úgyis rég jártam ott.
szeretettel üdv:Vali