Egy lehullott könnycsepp

T. Nagy Krisztina!

“Addig, amig az olvasóidat nem tiszteled meg /mivel azért publikáltál itt ,hogy olvassanak/ a normális körökben használt szavakkal, a verseid tartalmának minősíthetőségével, addig nem igazán van jogod, másfelett pálcát törni, főleg nem ebben a stílusban!”

Remélem nem arra célzol, hogy egy bizonyos Arthur Rimbaud lehugyozta a szubjektív véleménye szerint “rossz költő” művét és a költőt magát is. Ó, ha én ilyeneket mernék, de nem, ennyire nem vagyok se nem éretlen, se nem független.
Én efféle műveltségek után csak ilyen csekélységeket engedek meg magamnak, de örülök, ha tanulsz a művészek – ha már művésznek nevezhetem magam, ahoz képest, hogy szinte többször vagyok kába, mint józan – érthetetlen viselkedéséről. Én magam sem értem néha magam, de az én dolgom nem is ez. Hanem, hogy másokat értsek.

Jól tudom, hogy sokat kell tanulnom, rengeteget! És amilyen nehéz, nem a klasszikust kéne tanulnom, hanem a modernség előtt kéne járnom egy lépéssel, de akkora ember még nem vagyok, viszont erősen remélem, hogy egyszer elérem a csillagokat. Egyelőre beérem a klasszikussal. Nem értem, miért feltételezed rólam, hogy összekeverem a klasszikust a zsebkönyv kiadással. Spanyol és német költők teszik ki napjaimat, s ha tehetem, horvát, cseh, osztrák, angol, francia, kubai költők után is érdeklődöm.

Magamban már rég eltöröltem mindenfajta korlátot. Hogy magyart idézzek: “A mindenséggel mérd magad!”

T. Krancz Béla (42 éves személy)

Idézzek neked modern irodalmat? Elhánynád magad, az az érzésem. Végig nem olvastam hozzászólásod, de igazából egy középkorú konzervatív egyéntől nem is lehet mást várni, minthogy foggal körömmel kapaszkodjon a jól megszokott 100éves dolgokhoz. Sok sikert, meg ilyenek. 🙂

Micsoda veszekedés ment itt végbe! Kár az ilyenbe belefolyni. Ahány ember annyi vélemény. Nekem tetszik a versed!