Pilinkéznek apró szöszök,
fehérségben szundító táj,
menyasszonynak libben tüllje,
habosodik amerre jár.
Rettenetet szül a holnap,
havas szutyok, fekete sár,
a zenészek elnémulnak,
tündérruha a múlté már.
Pilinkéznek apró szöszök,
fehérségben szundító táj,
menyasszonynak libben tüllje,
habosodik amerre jár.
Rettenetet szül a holnap,
havas szutyok, fekete sár,
a zenészek elnémulnak,
tündérruha a múlté már.
8 hozzászólás
Jól kifejezi ez a szép, dallamos vers a minden mindegy hangulatot, ami előveszi az embert ilyenkor tél derekán. Szeretettel üdvözöllek: én
Igen, Bödön így van! Köszönöm!
Kedves Edit!
A hóesés, a tiszta fehérség után sajna jön a latyak. Jól megírtad.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm, Ica!
Kedves Edit!
Szomorú, hogy a menyasszonyi tündérruha csak egy napig tart, s aztán jön a" rettenet", ami egy egész élet. Üdvözöl: Kati
Kati, örültem Neked!
Kedves Edit!
Komor képet tártál elém, de a valóság része ez is, hagyom, hogy átjárja a FÉNY.
Köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Már csak a FÉNYBEN bízom én is, de nagyon.
Szeretettel: Edit