Hiányzik puha érintésed,
Csillagszemű nevetésed,
Szemedben a szerető fény,
mint parázs, izzó tünemény.
Ajkad első, csóknyi érintése,
mely neved szívembe véste.
Lelked gyönyörű mélysége,
mely személyed ékessége,
Veszettül hiányzik!
Egy vallomás.
By Jean Claude
4 hozzászólás
Jajjjjjjjjjj ugyanezt érzem én is:(( nagyon szép!!!!!!!
Szép vallomás! Tetszik!
Nagyon jó kis versike, úgy eltaláltad, hogy mi hiányzik! Úúúúgy hiányzik, majd belepusztulok én is! Gratulálok!
Ez nagyon jó!!!!!!! Szerelmes vagy? Mert valahogy így gondolkodnak az emberek, ha megérinti Őket valami…Gratula…