Egyre feljebb.
Menni kéne.
Fel az égbe,
fel a földre.
De ne lőj le.
Van lépcső, létra, lift.
Mind egyre feljebb vitt.
A föld alatt
testünk szakadt.
(Meg ne tapodd,
bár vagy haloitt.)
Földre mászunk,
nincsen ágyunk,
de nem is kell.
Bátran vidd el.
Vagyunk földön.
Jön vízözön?
Nem.
Nem.
Mégis kéne
mászni végre.
Feljebb, feljebb,
tovább, engedd.
Lenézünk a földre.
Hátra és előre.
Meglehet, leesünk,
eltörik… a kezünk.
de,
de
fennmarad a lelkünk.
Mit szólsz erre?
Isten terve?
3 hozzászólás
Szia Madár!
Nagyon szép gondolat:
"Meglehet, leesünk,
eltörik… a kezünk.
de,
de
fennmarad a lelkünk."
Gratulálok!
Barátsággal:sailor
Szép napot
Szia sailor! Eltörik a kezünk, fennmarad a lelkünk-ez a lényege, jól ráéreztél. Szép napot neked is, barátsággal: Madár.
Gyönyörű versed
szeretettel olvastam kedves Madár.
Tetszett!
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa