Almafán szisszen az éj,
szisszenő szellő
csillagpizsamában
a Holdra les,
alvó helyet keres
és ledöl.
Az éji csendben
rügyek cirpelnek,
a sötétség fél,
s álom nyílik
almaág hegyén.
Szia gyogyo! Szeretem a természeti verseket. Sokáig töprengtem azon a bizonyos szón, ami jellemzi számomra a versedet, de szerencsére eszembe jutott. Huncut – ahogy a tavasz is az, nem lehet nem szeretni! örömmel olvastam, köszi.
üdv,eszkimo.
5 hozzászólás
Szia gyogyo! Szeretem a természeti verseket. Sokáig töprengtem azon a bizonyos szón, ami jellemzi számomra a versedet, de szerencsére eszembe jutott. Huncut – ahogy a tavasz is az, nem lehet nem szeretni! örömmel olvastam, köszi.
üdv,eszkimo.
Nekem is ez jutott róla eszembe, nem tudom, elírás-e, vagy direkt, de a “cirpelnek”, na ez nagyon tetszik 🙂
Hanga
Hangulatos vers, szép és különös szóképek varázsolják elém a tavaszi éjszakát.
elgondolkoztató pl. ‘csillagpizsamában’…és a ‘sötétség fél’
tetszik a versed!
Üdv:)
Nagyon klassz!
Szép vers ,gratulálok.
Szia!
Különlegesen szép ez a vers! Nagyon megfogott. A "csillagpizsama" különösen. 🙂
Megpróbálok egyet beszerezni. 🙂
Szeretettel: Kankalin
(Valószínűleg gépelési hiba miatt nem jó ez a szó:"ledől".)