Édes mámora táncol az alkoholnak
a kábult fejben.
Könnyebb így.
A józan elme átok olykor,
s ilyenkor pompás mérgezni a testet.
Jöhet bármi…drogoktól a ciánig.
Kényszeresen kap utána
földön csúszva, szennyesen.
Ajándékba egy- két pohár megteszi,
kegyes mókából csupán,
hogy könnyebben induljon a parti,
hiszen ünnepelni kell!
…vagy legalábbis részegen, belőve
dalra fakadni.
Egyre megy.
Elvonóról szabadulva
könnyű ám úri bár páholyában
szegény nőt kinevetni,
s arcul ütni a jó modor nevében.
Méltányos belépő a sznob világ
gyászos közegébe.
~
Menekülni kell onnan,
ahogy csak lehet.
Lélekszakadva elrohanni bárhová.
Mocsoktól ázott mosdóban zokogva
látni ember- roncsot tükörben,
összetörten remegve.
Elkenődött véres rúzs- a ruhára is jutott,
s lefolyt szemfestéktől elszürkült arccsont
roppan össze a kín alatt menten.
Nedvesen csillogó könnypatak szalad
végig a fáradt test vonalán,
de megállni akkor sem szabad…
~
Cigi füstben bolyongani
magas sarkú cipellőben?
Megszokott.
Az éjszaka kellős közepén?
Az is.
Falatnyi ruhákban télvíz idején?
”Muszáj…”
El kell tűrni megalázást,
szitkot, átkot zokszó nélkül,
s tovább koptatni az utca kövét,
hol a késelés mindennapos. Divatos.
~
Elbotlani kiszögellő macskakőben-
nem éppen kellemes az élmény…,
s vérző tagokkal, földön fekve látni
megvető tekinteteket szívszorító fájdalom.
Segítség? Ah! Azt kérni is felesleges…
Mégis…
– Hadd segítsek.
– Köszönöm- szól lesütött szemű válasza.
– Semmiség. Jöjjön csak, haza viszem.
– Ha fizet…
– Tessék? – értetlen tekintet. Álca az.
Rendes ember? Az nem lehet…
2 hozzászólás
Kedves Nola!
Elég kemény kritikát mondtál a mai "fiatalságról" is.
A befelyezés? – csattanó, és egyben elgondolkodtató! – is.
Sajnos.
A versben nagyon élethűen adod vissza a közönyt a megalázást, a megalázottságot,
a néma dühött, az elesettséget, vagyis a mai valóságot.
Köszönöm szépen a keserű, ám, de igaz kor (kór) képet amit nagyon szépen lefestettél.
Remélem nem önarckép.
További sok sikert.
Várom, és szívesen olvasnám más verseidet is.
Szeretettel: Béla
Kedves Béla!
úgy van, de ezt nem is lehet máshogy, szerintem. sajnos…no igen, de ez nem egy tündérmese :/
örülök, hogy a kellő hatást sikerült átadnom, köszönöm a véleményedet, és a biztatást 🙂 jól esik.
Nola