Hiába az őszi avar
Hisz az élet élni akar!
Előbújik kedveskedve,
Vidám perceket szerezve,
Piciny fejével kandikál,
Sok- sok kedves ibolyaszál.
Virágával domboldalon,
Égkék fátylát szórja napon,
Illatozik, tavaszt köszönt,
Szórja szerte a csóközönt.
Kibomló tavasz csokor,
Románcra hív minden bokor.
Gyönyör fátyla hull szememre,
Zsenge vágy pázsitos földre,
Csalogatnak üde lombok,
Aranyhajú üde bokrok.
Tollam színes dalt csacsog,
Pacsirtaként szárnyalok.
Áprilisra jő friss idő,
Rózsabimbón feléledő.
4 hozzászólás
Évikém, nagyon szép verset írtál a természetről. Ez az idő nemsokára lelsz
gyönyörű, amikor kinyílnak a hóvirágok, majd az ibolyák, s folytatódik tovább
mindenkor egy-egy gyönyörű virággal, melyek sorban kinyílnak, és bennünket
gyönyörködtetnek.
Te mindezt most egy szépségesen szép versben írtad le.
Szeretettel gratulálok: Kata
Gyönyörű versedhez szeretettel gratulálok! Zsuzsa
Köszönöm Kata a kedves szavaid. Éva
Zsuzsi köszönöm a méltatást. Éva